Napelemes sajtószemle
Az Atlanti-óceán egy olyan különleges jelenség helyszíne, amely Európa-szerte relatíve enyhévé teszi a telet és kiszámíthatóvá az időjárást. Ez a különlegesség egy hatalmas áramlatrendszer, amelyet Atlanti-óceáni Meridionális Áramlási Rendszerként, röviden AMOC-ként ismerünk, s amelynek a leghíresebb és legismertebb eleme a Golf-áramlat. Kevesebben tudják, hogy az AMOC egy olyan fordulópont felé közeledik, amely átalakíthatja az életet egy egész kontinensen.
A magyarországi kastélyok és kúriák piacán a romantikus elképzeléseket felváltotta az üzleti logika. A vevők már nem csak történelmi hangulatot, hanem fenntartható és működtethető ingatlanokat keresnek. A külföldi vásárlók szerepe az utóbbi években folyamatosan csökken, a keresletet egyre inkább a tőkeerős hazai magánszemélyek és vállalkozások határozzák meg.
Miközben Európa az Északi-tengert a világ egyik legnagyobb zöldenergia-központjává alakítaná, biztonsági szakértők figyelmeztetnek: a kontinens nincs felkészülve az ehhez szükséges víz alatti infrastruktúrák megvédésére.
Magyarország világelsővé vált a napenergia kiaknázásában, ami mára a Kína által kiépített gyártási kapacitásoknak és a globális versenynek köszönhetően a világ nagy részén a legolcsóbb elérhető energiaforrássá vált. A 2008-ban alapított, londoni székhelyű nemzetközi energetikai kutatóintézet, az Ember szerint tavaly Magyarországon 28 százalékot ért el a napenergia aránya a villamosenergia-termelésben, miközben az Európai Unió már több áramot termelt nap- és szélenergiából, mint fosszilis tüzelőanyagokból.
Egy új uniós elemzés szerint a tetőkre szerelt napelemes rendszerek 2050-re Európa villamosenergia-szükségletének mintegy 40 százalékát fedezhetik. Az Európai Unió 271 millió épületének tetején körülbelül 2,3 terawatt napelemes kapacitás helyezhető el, amivel 2750 terawattóra villamos energiát lehetne termelni.
Hogyan lehetne egyszerre olcsóbb, fenntarthatóbb és biztonságosabb az energiánk, miközben Magyarország versenyképessége is erősödik? Az 1jövő következő részében Borbély Ede vendége Dr. Keresztes Attila, aki holisztikus szemlélettel mutatja be saját energia-kiáltványát, amely 12 pontban foglalja össze, milyen alapelvek mentén lehetne újragondolni a hazai energiarendszert. Szó esik arról is, hogyan válhatna a műanyag-hulladék értékes alapanyaggá: miként lehetne belőle környezetkímélő módon hidrogént előállítani, és ez hogyan adhatna új lendületet a magyar akkumulátoriparnak. Szóba kerül az is, hogyan változtatná meg az energiához való viszonyunkat, ha minden állampolgár közvetlen érdekeltséget kapna egy energiavállalat működésében energiarészvényeken keresztül. Végül a smart fogyasztás kerül fókuszba: hogyan ösztönözhető, hogy akkor használjunk több energiát, amikor az bőséges és olcsó? Képesek vagyunk-e alkalmazkodni ehhez a szemléletváltáshoz, és közös üggyé tenni az energiát Magyarországon?
Az elosztók szerint invertercserével és akkumulátor-telepítéssel elsősorban maguk a háztartási méretű (HMKE) napelemes kiserőművel rendelkező felhasználók javíthatnák naperőművük gazdaságosságát, miután az sok esetben több ok miatt jelentősen elmarad még a bruttó elszámolás által ígérttől is. A jelenlegi szabályozási és műszaki körülmények, illetve az alkalmazott mérési-elszámolási módszer mellett egyre több felhasználót érintő probléma lehetséges megoldásáról értesüléseink szerint egyeztetések kezdődtek az elosztók és a szabályozó szerv részvételével. A bedobott javaslatok között szerepel az alkalmazott mérési-elszámolási módszer megváltoztatására irányuló kezdeményezés, valamint egyebek mellett egy, az invertercserét támogató pályázati támogatási konstrukció elindítására vonatkozó ötlet is, egyelőre azonban nem látszik, hogy mi lesz a megoldás.
Miközben a klímaválság egyre szorít, 2026 eleje meglepően sok jó hírt hozott. A homoktól a korallzátonyokig olyan megoldások születnek, amelyek nemcsak a bolygót, hanem a jövőnket is menthetik.
